Szolnok nevét 1075 óta jegyzik a történetírók. A város múltja Szent István király várispánság alapításáig nyúlik vissza.

Az Alföld szívében fekvő, a Tisza-Zagyva találkozásának emelkedő szögletében kialakult megyeszékhely 2005-ben ünnepelte alapításának 930. évfordulóját. Talán a vizek és a magaslat marasztalta itt évezredeken keresztül - a neolit kor óta - a különböző kultúrájú népeket. A város a XII. századtól a sókereskedelem és sóelosztás egyik központjává vált.

A törökök elleni harcban - földrajzi helyzetéből adódó - stratégiai jelentősége természetesen vonta magára az ország figyelmét.

A közlekedésben forradalmi áttörést hozott az 1835-ben megindult Tiszai gőzhajózás, majd 1847. szeptember 1-jén az ország második vasútvonalának - a Pest-Szolnoki pályaszakasznak - a megnyitása. A vasút révén épült ki és fejlődött folyamatosan a város közlekedési ipara is.

A gyarapodásnak további lendületet adott, hogy 1876-tól az újonnan szervezett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye lett. A két világháború között a város fejlődése megtorpant. A második világháború idején Szolnokot tizenkétszer érte bombatámadás, melynek során a vasútállomás és környéke különösen, de más városrészek is súlyos károkat szenvedtek. Az 1950-es, 60-as években jelentős ipari beruházásokra került sor. Hatalmas építkezés kezdődött meg, lakótelepek alakultak ki, s a környékről betelepülőkkel megnőtt a város lakosságszáma.

1990-ben, a demokratikus helyhatósági választások eredményeként, Szolnokon is felállt az új önkormányzati képviselőtestület, mely 1990. november 13.-i döntése értelmében kérte a város jogállásának megváltoztatását, amit az országgyűlés jóváhagyott, s Szolnok Megyei Jogú Város lett.

A megyeszékhely, a 78000 lakosú Szolnok, az ország 10. legnagyobb városa, gazdasági, kulturális, egészségügyi központ. Területe 18273 ha.

Szolnok közlekedési csomópont volt, híd, melyen emberek és áruk utaztak keresztül, és a városlakók reménye szerint ismét az is lesz. Ezt a funkciót, a jó megközelíthetőséget, a kelet és nyugat közötti központi fekvést kívánja erősíteni és hasznosítani az ipari park és a közeljövőben megépülő logisztikai központ, mely ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységeknek ad otthont.

A Szolnokon meglévő négy áruforgalmi csatorna: az országot nyugat-keleti irányban, Szolnokot Budapesttel összekötő 4. sz. (E60) fő közlekedési út, az észak-déli és nyugat-keleti irányú, belföldi és nemzetközi vasútvonal, amelyhez Közép-Európa egyik legnagyobb személy és teherpályaudvara kapcsolódik. Jelentős kiépített iparvágányrendszerrel is rendelkezik, amely a teherpályaudvart köti össze a Déli-iparterületeken elhelyezkedő vállalatokkal és a (leendő kimarad) ipari park területével. A Tisza III. osztályú vízi útja biztosítja a folyami szállítás lehetőségét 650-1000 tonnás hajók számára. Légi közlekedésre a város 200 hektáros, kis gépek fogadására alkalmas füves sportrepülőtere, illetve a Magyar Honvédség üzemeltetésében lévő tervek szerint közös katonai és polgári hasznosítású katonai repülőtere ad lehetőséget.

A Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Kft-nek az önkormányzat 100%-ban tulajdonosa. Az Ipari Park címet 1999-ben nyerte el, összesen 154,8 hektár területre. A Phare-pályázaton nyert forrásból 2003-ban megkezdődött a közműépítés, majd első termelő beruházásként az amerikai tulajdonú Eagle Ottawa 2005-ben megkezdte működését, melyet 2006-ban a Le Belier cég új üzemének átadása követ.

A városban a helyben lakó és bejáró foglalkoztatottak száma meghaladja a harmincnyolcezret. Szolnok térségi iskola-centrum, hagyományos diákváros. Lakóinak közel negyede fiatal vagy iskoláskorú. Az alapfokú oktatásra nagy hagyományokkal rendelkező, jól működő középfokú iskolahálózat épül.

A Szolnoki Főiskola az alapítása óta eltelt idő alatt kereskedelmi, vendéglátóipari és külgazdasági szakemberek ezreit képezte magas szinten. 2006-ban a Tiszaligetben a korábbi Touring Szálló épületében megkezdi működését a főiskola tanszállodája, a háromcsillagos Hotel Liget. Jelentős fejlesztést jelent továbbá a mintegy 4 milliárd forintos beruházásban elkészülő tiszaligeti campus is.

A legendásan "Szőke" Tisza partján létrejött város környéke bár már régóta megéli az ember beavatkozásait, még mindig gazdag természeti értékekben. A város lassan körbenövi a Tisza folyó szabályozásakor kialakult holtágat, melyet üdülőtelkek öveznek. A Holt-Tisza vize nyáron fürdőzésre, télen korcsolyázásra alkalmas, míg egész évben a horgászok paradicsoma. Az élő Tisza partján az ártéri erdők őrzik eredetei arculatukat, a vízről nézve érintetlenség benyomását keltik.
Gondozott és parkként rendben tartott terület a Tiszaliget, ahol gyógy- és hideg vizes medencékkel épült strand és élményfürdő, valamint panziók, motel és két szálloda várja a kikapcsolódni vágyókat. A Tiszaligetben van a Városi Sportcsarnok és a Főiskolai Sportcsarnok, valamint a több kis- és nagypályát magába foglaló sportközpont.

A város jelenében és jövőbeni célkitűzéseiben a művészetek és a kultúra egyre jelentősebb szerepet kap.

Az 1902-ben 12 műteremmel felavatott Művésztelep - melynek leghíresebb alkotói Fényes Adolf, Bihari Sándor, Chiovini Ferenc, Iványi Grünvald Béla, Aba Novák Vilmos, Pátzay Pál, Pólya Tibor - ma megújulva köszönti a festőket, szobrászokat és látogatókat egyaránt. A kimagasló képzőművészeti hagyományokkal rendelkező városban azonban ma a zene a meghatározó. Világhírű muzsikusokat is idevonzó zenei élet, és az állandó rendezvények - Szolnoki Zenei Fesztivál, Őszi Művészeti Hetek, Szolnok Jazz Fesztivál, Etno-zenei Folk fesztivál, Filmfesztivál, Globe Fesztivál, Vízikarnevál, Szolnoki Gulyásfesztivál, - teszik híressé az alföldi megyeszékhelyet. A város muzsikusait, művészeit a világ színpadain képviselő amatőr és profi társulatok közül a legismertebbek a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a nemzetközi fesztiválokon is jól ismert kórusok, a Bartók Béla kamarakórus, a Kodály kórus, a Szolnoki szimfonikusok, a fúvósötös vagy az Európát és a távol-keletet meghódító Tisza táncegyüttes, valamint az utánpótlást adó gyermektánccsoportok és a Szigligeti Színház.

Szolnok városa jelenleg nyolc testvérvárosi szerződéssel rendelkezik és eredményesen fejleszti tovább külkapcsolatait a városban élők érdekében.
A finnországi Riihimakivel több mint negyven éves, a romániai Nagybányával és a németországi Reutlingennel tizenhat éves a baráti jó viszony. Igen szerteágazó kapcsolatok és aktív együttműködés alakult ki a lengyelországi Bielsko Bialaval, az olasz Forlival és az izraeli Shohammal is, mint ahogy a japán Yuzával 2004-ben kötött testvérvárosi szerződésnek is évtizedes előzményei vannak.
Szolnok legújabb testvérvárosával, a közép-angliai Eastwood-dal 2006. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján került aláírásra az együttműködési megállapodás. A testvérvárosi együttműködések révén számtalan, iskolák és kulturális intézmények közötti közös program valósulhatott meg az elmúlt évtizedekben, nem is szólva a személyes baráti kapcsolatok kialakulásáról.

Szolnok történelme során 14 alkalommal pusztult el, ezért napjainkra kevés műemléke maradt.
Művésztelep szomszédságában áll a carrarai márványból készült Damjanich-emlékmű, kissé távolabb a szerényen meghúzódó Vártemplom.
A Zagyva túloldalán a Tabán városrész újjáépített, de az egykori halászfalu utcaszerkezetét megőrző, emberléptékű házai között várja vendégeit a Tájházi Múzeum. A Tisza-híd köröndjén túl, a belváros felé eklektikus stílusú, a múltszázad elejének hangulatát idéző épületek hívják fel magukra a figyelmet. Ilyenek a mai Varga Katalin Gimnázium, a bíróság és a megyeháza egyemeletes épülete 1878-ból.
Szolnok főterén 1881-től állt a városháza földszintes épülete. Helyén a 19. század végén épült a lényegében mai formájában is látható, eklektikus stílusú, a főteret meghatározó építészeti alkotás. Vele szemben, a tér másik oldalán található az 1860-as években magyar királyi szállónak nevezett, késő klasszicista stílusú épület. Ma a Damjanich János Múzeum kiállításainak ad otthont. A Kossuth-tér észak-keleti oldalán helyezkedik el a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár épülete. Emeletén az Európai Információs Pont az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben segíti a tájékozódást.

A Tisza partján az egykor mintegy tízholdas, versailles-i stílusú park közepén épült fel 1928-ban a Tisza Szálló és Gyógyfürdő. Az itt talált termálvíz kiválóan alkalmas reumatikus és mozgásszervi betegségek gyógyítására, gyomorbetegségek enyhítésére.
Innen csak néhány lépés a Szigligeti Színház országosan is kiemelkedő szépségű épülete.
A patinás Tisza Szálló melletti parkban találkozhatunk városunk szülöttének, Verseghy Ferenc költőnek bronz portréjával. A színház előtti parkban Szigligeti Edének, vele átellenben pedig a város névadójának, Szolnok (Zounok) ispánnak egész alakos bronz szobra látható. A város egykori látképét meghatározó három templom ma is a Tisza-part látványossága. A város legjelentősebb műemléke, a 18. század derekán épült barokk stílusú ferences templom. Díszes szószéke és oltára különösen nagy figyelmet érdemel. A templom ma orgonahangversenyeknek is helyet ad.
Az 1902-ben épült egykori zsinagóga, ma a Szolnoki Galéria, mely képzőművészeti kiállítások mellett nagysikerű hangversenyek otthona.